Káposztaszezon
Végre egy jófej zöldség….
A káposzta a világ 20 legfontosabb zöldsége között foglal helyet. Szervezetünk számára a legismerősebb élelmek közé tartozik, hiszen több ezer éve termeszti és fogyasztja az emberiség. Nemesítéssel és háziasítással vált olyanná, amilyennek ma ismerjük, vagyis végre a káposzta az a zöldség, ami nem Dél-Amerikából jutott el hozzánk, nincs konkrét származási helye, csak fejlődési útja, ami bejárta Kínát, Egyiptomot, az ókori görögök és a későbbi rómaik gyógyszerévé vált.
Sőt Rómában a savanyított változata, a császári és egyéb nemesi körökben a hedonista életmód társa volt, no nem fő fogásként a tányéron, hanem a hatalmas lakomák után emésztés elősegítőként fogyasztották, és a lakomával járó macskajajt is kezelték vele másnap. Lássuk be a korhelylevesnek nem kis múltja van.
A káposztát az ENSZ élelmezési szervezete ’84-óta emelte hivatalosan a legek közé zöldségfronton. Rendszeres fogyasztásával jelentőségéről mi magunk is meggyőződhetünk, ráadásul a különböző népek hagyományos gasztronómiája is számos nemzetet kötelez a káposztafogyasztásra. Székelyföldön sincs ez másként, de errefelé főleg savanyúan az igazi.
A káposztafogyasztás előnyei
A nyers káposzta legjelentősebb hatóanyaga a C-vitamin, és számottevő az aminosavtartalma is, így kitűnő immunerősítőnek és gyulladáscsökkentőnek számít.
Emellett fellelhető még benne számos vitamin, mint az A, B, D és K-vitamok, az ásványi anyagok közül a vas, kálium, kalcium, mangán, magnézium, kén, cink, réz, foszfor.
Mind a fehér, mind a vörös káposzta hatóanyagtartama azonos, ám a vörös/lila káposzta, mondhatni még egészségesebb, mert általában véve a C-vitamin és vas tartalma magasabb.
Az emésztésre gyakorolt hatása a legtöbb módon igazolható, így hozzájárulhat a székrekedés, gyomorfekély gyógyulásához, segíti a méregtelenítést, fogyást mivel nagyon alacsony a kalóriatartalma, de vitaminokban és rostokban gazdag eledel. Erre a tulajdonságára épül a káposztaleves-diéta. Kéntartalma okán van, akinek puffadást okoz, ami kiküszöbölhető a savanyítással.
Savanyúan az igazi
Erjesztett/savanyított változatban értékes összetevői nemhogy veszítenének intenzitásukból, hanem épphogy gazdagodnak újakkal.
A természetes erjesztés során a növényeken található baktériumokat használjuk fel, pontosabban a tejsavbaktériumokat (Lactobacillus), amelyek meleg, nedves környezetben elszaporodva tejsavat (Lactic acid vagy laktát) termelnek, és megsavanyítják a zöldséget.
Az erjesztett káposzta fogyasztásával olyan baktériumkolóniák kerülnek be az emésztőcsatornánkba, amelyek segítenek fenntartani a jó és rossz bélbaktériumok közötti egyensúlyt. A rendszeres erjesztett-káposzta fogyasztással regenerálhatjuk a beleket.
Ha megfelelő mennyiségű jó baktérium él a vastagbélben (a bélbaktériumok döntő többsége a vastagbélben található), akkor nem lesz lehetőségük túlságosan elszaporodniuk a rossz baciknak. Amellett, hogy rendet tartanak, a jó baktériumok számos vitamint ( pl. B-vitaminokat, K-vitamint) és enzimeket állítanak elő az emberi szervezet számára.
A savanyú káposzta leve is értékes, enyhíti a fekélyesedést (gyomor- és nyombélfekély esetén), és erősíti a gyomornyálkahártyát. Az erjesztett káposztához használatos gyógynövények, mint csombor, kapor, köménymag, mustármag, torma mind-mind fokozzák az egészségre gyakorolt jótékony hatását.
Az erjesztett káposzta, főként télen az egészségünk nagy támasza lehet. C-vitamin tartalma felér a narancséval, így nem árt, ha most ősszel a hordó aljára nézünk, és gondoskodunk a téli szezonra elegendő mennyiségről.